Caesar meggyilkolása után újabb polgárháború tört ki Rómában. A köztársaság hívei és az egyeduralomra törekvő hadvezérek küzdelmet folytattak a hatalomért. Először a köztársaság-párti erők estek ki a harcokból. Ezután három jelentős hadvezér-politikus került előtérbe, akiket a történetírók triumvirátusnak neveznek. A hatalmi harcok végén Caesar fogadott fia, Caius Octavius győzedelmeskedett. Hogy elkerülje a további felkeléseket, továbbra is működtette a szenátust. Névlegesen továbbra is választottak consulságot, de a valódi hatalom nála volt. Az első polgár, vagyis princeps, Augustus lett. Ezzel kezdődött a principatus korszaka. A principatus a Róma politikai berendezkedését jelentette. Augustus ezzel az új rendszerrel biztosította az egyeduralmat. Őt illették először a caesar, vagyis császár címmel. A római köztársaság látszata megmaradt, de a hatalom valójában az első polgár kezében volt. Augustus politikai érzékkel biztosította a hadsereg hűségét. Ez a berendezkedés hosszú ideig stabilizálta Rómát. A császári hatalom így fokozatosan vált elfogadottá. A principatus nem csupán egy hatalmi cím volt, hanem egy új politikai rendszer. A szenátus és a consulság szerepe inkább látszat volt. A hadsereg hűsége volt a hatalom alapja. A principatus kialakulása megalapozta a császárság évszázados fennmaradását. Augustus neve örökre összekapcsolódott a principatus megszervezésével.