Irodalom TZ
Líra
Lényege
- Az érzelmek és gondolatok kifejezése
- Nem történetet mesél, hanem a költő belső világát mutatja meg
Jellemzői
- Szubjektív (személyes)
- Gyakori a lírai én megszólalása
- Rövid terjedelmű
- Nem cselekményes
- Gyakran verses forma
Kifejezőeszközök
- Képek, hasonlatok, metaforák
- Ritmus, rím
- Hangulatkeltés
Gyakori lírai műfajok
- Dal
- Óda
- Elégia
- Himnusz
- Epigramma
Példa: szerelmes versek, hazafias költemények
Epika
Lényege
- Történetet mesél el, eseményeket és cselekményt mutat be szereplőkkel
Jellemzői
- Objektívebb
- Van cselekmény
- Van elbeszélő
- Múltban és valamilyen térben zajlik
- Lehet prózai vagy verses
Alapelemei
- Cselekmény
- Szereplők
- Helyszín
- Idő
- Elbeszélő
Gyakori epikai műfajok
- Mese
- Novella
- Elbeszélés
- Regény
- Eposz
Példa: regények, mesék, történelmi elbeszélések
Líra és epika összehasonlítása
Líra
- Érzelmek
- Szubjektív
- Rövid
- Verses
- Nincs cselekmény
Epika
- Történet
- Objektívebb
- Hosszabb
- Prózai vagy verses
- Van cselekmény
Eposz és kellékei
Eposz fogalma: Az epika műnemébe tartozó hősköltemény, amelyben rendkívüli képességekkel rendelkező hős olyan tettet hajt végre, amely egy egész közösség életére kihat.
Eposzi kellékek
- Invokáció – isten segítségül hívása
- Propozíció – témamegjelölés
- In medias res – a dolgok közepébe vágó kezdés
- Enumeráció – hősök és csapatok bemutatása
- Deus ex machina – isteni beavatkozás
- Epitethon ornans – állandó jelző
- Retardáció – cselekmény késleltetése
- Toposz – visszatérő sablonok
Fogalmak
Antikvitás
Az ókori görög és római kultúra, művészet és hagyomány összefoglaló neve.
Mítosz
Ősi, szájhagyomány útján terjedő történet istenekkel, hősökkel.
Mitológia
A mítoszok összessége, melyek máig ihletforrások.
Antropomorf
Emberi tulajdonságok átvitele nem emberi lényekre vagy jelenségekre.
Időmértékes verselés
- Hexameter: 6 versláb, daktilus és spondeus
- Pentameter: daktilusi versforma, a 3. és 6. v.l. csonka, 6 versláb
- Disztichon: egy hexameter és egy pentameter sora
Lírai műfajok
- Epigramma: rövid, csattanós, disztichon
- Helyzetdal: más személy nevében megszólaló dal
- Anakreóni dal: szerelem, bor, életöröm
- Bordal: a bor és mámor dicsérete
Képzőművészet
- Vázafestés: fekete és vörös alakos, mitológiai jelenetek
- Oszloprendek: dór, jón, korinthoszi
Táblázat
Homéroszi kérdések
-
Létezett-e Homérosz?:
-
Ő írta-e mindkét eposzt?:
Nem, mert a két eposz ember- és világképe legalább 1 emberöltőnyi időbeli távolságra vall.
-
Ha nem ő írta mindekettőt, melyiket írta ő?
Iliász és Odüsszeia
Iliász
- Keletkezése: Kr.e. 8.sz.
- Alapja: Trójai mondakör (aranyalma-történet)
- Műfaja: Eposz
- Cím: Trójai mondakörre utal (Iliász = Trójáról szóló történet)
-
Téma:
Akhilleusz haragja, ennek következménye és enyhülése
Trójai háborúról szól (görögök ↔ Trója)
Valós alapú történelmi esemény
-
Főhős:
Akhilleusz:
Félisten (Anyja: Thétisz, az örök élet vízébe mártotta sarkánál fogva, így csak a sarkánál sebezhető
Önmagáért küzd (hírnév, harci dicsőség)
Homéroszkori nemesség ideálja
-
Ideje: A háború 10 évéből az utolsó 51-52 nap
-
Helyszín: Trója
-
Szerkezet:
-
Szereplői: Akhilleusz, Apollón papjának lánya, Agamemnón, Briszéisz, Patrokloszt, Hektor és apja
-
Cselekmény: Apollón papjának a lányát Agamemnón elrabolta, ezért az Isten dögvésszel bűntette a görögöket. Akhilleusznak megjósolták, hogy a lányt vissza kell adni. Agamemnón enged a kérésnek, de cserébe elveszi Akhilleusztól a kedvenc rabnőjét, Briszéiszt. A hős ezért magharakszik és nem harcol tovább. Döntését csak akkor változtatja meg, amikor barátját, Patrokloszt az ő fegyverzetében Hektor, a kiváló trójai harcos megöli. Akhilleusz ezért haragra gerjed és megöli Hektort, holttestjét pedig meggyalázza. Végül ellenfele apjának kérésére megenyhül, és átadja neki a holttestet.
Az istenek születése
-
Legelső források:
Homérosz (Kr.e. 8-7. század
Hésziodosz művei a Kr.e. 8-7. századból maradtak fenn
Elbeszélő költeménye az istenek születése (Theogónia) a világ keletkezésének és az istenek harcának történetét írja meg
Ovidius: Átválozások (római)
-
A görög istenek:
Többistenhit: politeizmus
Antropomorf: Emberarcúak, életük hasonló a földön élőkéhez, de halhatatlanok, örökké fiatalok
Az emberek születése
- Az emberek megteremtését, viszontagságos sorsukat, fáradságos küzdelmüket a természettel, öntudatra ébredésüket meséli el.
-
Az első embereket:
Prométheusz (titán) gyúrta sárból Pallasz Athéné segítségével.
Ezek az emberek öntudatlanul éltek, de Prométheusz lehozta nekik a tüzet az égből, ezért kiemelkedtek az állatok sorából.
-
Zeusz megbűntette Prométheuszt a súlyos bűne miatt (Héphaitosszal egy sziklához láncoltatta a Kaukázuson és egy sasmadár évszázadokon keresztül marcangolta a máját)
-
Büntetések:
Pandóra → az emberek büntetése
Hésziodosz: Munkák és napok → az emberi szenvedés és a munka magyarázata
Aiszkhülosz: A leláncolt Prométheusz → Prométheusz büntetése
-
Más mítoszok:
Teremtés mítoszok: Témája a világ és az ember keletkezése, születése
Pusztulás mítoszok: Témája, hogy az istenek miképpen büntették meg a bűnösöket
Jelenség mítoszok:
szokások létrejöttének magyarázata
Daidalosz és Ikarosz:
Daidalosz: művész, alkotó ember
Ikarusz: sorsa jelképes, a magasba vágyó és elbukó ember
Minótaurusz:
A Kréta-szigetén épült labirintusban élt
Thészeusz győzi le (Ariadné fonala)
kaka