Irodalom TZ

Líra

Lényege

• Az érzelmek és gondolatok kifejezése
• Nem történetet mesél, hanem a költő belső világát mutatja meg

Jellemzői

• Szubjektív (személyes)
• Gyakori a lírai én megszólalása
• Rövid terjedelmű
• Nem cselekményes
• Gyakran verses forma

Kifejezőeszközök

• Képek, hasonlatok, metaforák
• Ritmus, rím
• Hangulatkeltés

Gyakori lírai műfajok

• Dal
• Óda
• Elégia
• Himnusz
• Epigramma

Példa: szerelmes versek, hazafias költemények

Epika

Lényege

• Történetet mesél el, eseményeket és cselekményt mutat be szereplőkkel

Jellemzői

• Objektívebb
• Van cselekmény
• Van elbeszélő
• Múltban és valamilyen térben zajlik
• Lehet prózai vagy verses

Alapelemei

• Cselekmény
• Szereplők
• Helyszín
• Idő
• Elbeszélő

Gyakori epikai műfajok

• Mese
• Novella
• Elbeszélés
• Regény
• Eposz

Példa: regények, mesék, történelmi elbeszélések

Líra és epika összehasonlítása

Eposz és kellékei

Eposz fogalma: Az epika műnemébe tartozó hősköltemény, amelyben rendkívüli képességekkel rendelkező hős olyan tettet hajt végre, amely egy egész közösség életére kihat.

Eposzi kellékek

• Invokáció – isten segítségül hívása
• Propozíció – témamegjelölés
• In medias res – a dolgok közepébe vágó kezdés
• Enumeráció – hősök és csapatok bemutatása
• Deus ex machina – isteni beavatkozás
• Epitethon ornans – állandó jelző
• Retardáció – cselekmény késleltetése
• Toposz – visszatérő sablonok

Fogalmak

Antikvitás

Az ókori görög és római kultúra, művészet és hagyomány összefoglaló neve.

Mítosz

Ősi, szájhagyomány útján terjedő történet istenekkel, hősökkel.

Mitológia

A mítoszok összessége, melyek máig ihletforrások.

Antropomorf

Emberi tulajdonságok átvitele nem emberi lényekre vagy jelenségekre.

Időmértékes verselés

• Hexameter: 6 versláb, daktilus és spondeus
• Pentameter: daktilusi versforma, a 3. és 6. v.l. csonka, 6 versláb
• Disztichon: egy hexameter és egy pentameter sora

Lírai műfajok

• Epigramma: rövid, csattanós, disztichon
• Helyzetdal: más személy nevében megszólaló dal
• Anakreóni dal: szerelem, bor, életöröm
• Bordal: a bor és mámor dicsérete

Képzőművészet

• Vázafestés: fekete és vörös alakos, mitológiai jelenetek
• Oszloprendek: dór, jón, korinthoszi

Táblázat

Homéroszi kérdések

• Létezett-e Homérosz?:
  Igen, költő volt.
• Ő írta-e mindkét eposzt?:
  Nem, mert a két eposz ember- és világképe legalább 1 emberöltőnyi időbeli távolságra vall.
• Ha nem ő írta mindekettőt, melyiket írta ő?

Iliász és Odüsszeia

Iliász

• Keletkezése: Kr.e. 8.sz.
• Alapja: Trójai mondakör (aranyalma-történet)
• Műfaja: Eposz
• Cím: Trójai mondakörre utal (Iliász = Trójáról szóló történet)
• Téma:
  Akhilleusz haragja, ennek következménye és enyhülése
  Trójai háborúról szól (görögök ↔ Trója)
  Valós alapú történelmi esemény
• Főhős:
  Akhilleusz:
  Félisten (Anyja: Thétisz, az örök élet vízébe mártotta sarkánál fogva, így csak a sarkánál sebezhető
  Önmagáért küzd (hírnév, harci dicsőség)
  Homéroszkori nemesség ideálja
  Célja a bosszú
• Ideje: A háború 10 évéből az utolsó 51-52 nap
• Helyszín: Trója
• Szerkezet:
  24 énekből áll
  Lináris
• Szereplői: Akhilleusz, Apollón papjának lánya, Agamemnón, Briszéisz, Patrokloszt, Hektor és apja
• Cselekmény: Apollón papjának a lányát Agamemnón elrabolta, ezért az Isten dögvésszel bűntette a görögöket. Akhilleusznak megjósolták, hogy a lányt vissza kell adni. Agamemnón enged a kérésnek, de cserébe elveszi Akhilleusztól a kedvenc rabnőjét, Briszéiszt. A hős ezért magharakszik és nem harcol tovább. Döntését csak akkor változtatja meg, amikor barátját, Patrokloszt az ő fegyverzetében Hektor, a kiváló trójai harcos megöli. Akhilleusz ezért haragra gerjed és megöli Hektort, holttestjét pedig meggyalázza. Végül ellenfele apjának kérésére megenyhül, és átadja neki a holttestet.

Az istenek születése

• Legelső források:
  Homérosz (Kr.e. 8-7. század
  Hésziodosz művei a Kr.e. 8-7. századból maradtak fenn
  Elbeszélő költeménye az istenek születése (Theogónia) a világ keletkezésének és az istenek harcának történetét írja meg
  Ovidius: Átválozások (római)
• A görög istenek:
  Többistenhit: politeizmus
  Antropomorf: Emberarcúak, életük hasonló a földön élőkéhez, de halhatatlanok, örökké fiatalok
  Lakhelyük: Olümposz-hegy
  Ételük: Ambrózia
  Italuk: Nektár

Az emberek születése

• Az emberek megteremtését, viszontagságos sorsukat, fáradságos küzdelmüket a természettel, öntudatra ébredésüket meséli el.
• Az első embereket:
  Prométheusz (titán) gyúrta sárból Pallasz Athéné segítségével.
  Ezek az emberek öntudatlanul éltek, de Prométheusz lehozta nekik a tüzet az égből, ezért kiemelkedtek az állatok sorából.
• Zeusz megbűntette Prométheuszt a súlyos bűne miatt (Héphaitosszal egy sziklához láncoltatta a Kaukázuson és egy sasmadár évszázadokon keresztül marcangolta a máját)
• Büntetések:
  Pandóra → az emberek büntetése
  Hésziodosz: Munkák és napok → az emberi szenvedés és a munka magyarázata
  Aiszkhülosz: A leláncolt Prométheusz → Prométheusz büntetése
• Más mítoszok:
  Teremtés mítoszok: Témája a világ és az ember keletkezése, születése
  Pusztulás mítoszok: Témája, hogy az istenek miképpen büntették meg a bűnösöket
  Jelenség mítoszok:
  állatfajok,
  állapotok,
  mesterségek,
  növények,
  szokások létrejöttének magyarázata
  Daidalosz és Ikarosz:
  Daidalosz: művész, alkotó ember
  Ikarusz: sorsa jelképes, a magasba vágyó és elbukó ember
  Minótaurusz:
  Félig ember, félig bika
  A Kréta-szigetén épült labirintusban élt
  Thészeusz győzi le (Ariadné fonala)

kaka